Wekerletelep Budapest XIX. kerületében, Kispesten található. A főváros egyik csodálatos, elvarázsolt szigete, amely a mai Ady Endre út, Határ út, Nagykőrösi út és Rákóczi utca által közrefogott területen fekszik. Kanyargós, a látogató szemében kuszának tűnő utcáin sétálva könnyen azt hihetnénk: megállt az idő. A Wekerletelep 1909 és 1926 között épült meg magyaros, népi szecessziós stílusban. Az európai kertváros-építési mozgalom legnagyszerűbb magyarországi példája, sajátosan magyar kertváros, amely a XX. század egyik merész és sikeres vállalkozásának eredménye. A fiatal építészek vidéken gyűjtöttek anyagot, hogy a középkori paraszti építészetből merítsenek ihletet. A Magyar Építőművészek Szövetsége felhasználta mindazt a jót, amit a haza fölmutathatott. Közel 50-féle földszintes és emeletes társasház épült itt gyönyörű fasorokkal szegélyezett utcák izgalmas hálózatában. A telep hangulatát nagymértékben meghatározzák a fa oromfalak és -erkélyek, különböző formájú és díszítésű ablakok, a spaletták, valamint a csúcsos, élénk színű cseréppel fedett tetők is.
Az önálló városrészként funkcionáló telep helyi munkások és hivatalnokok lakáskörülményeit volt hivatva megoldani. Nevét Wekerle Sándor miniszterelnökről kapta. A telepen egykor gondnokság működött, szigorú rend volt, még azt is meghatározták, hányan lakhatnak egy szobában, illetve, hogy milyen fák és növények telepíthetők a lakásokhoz tartozó kicsiny kertekbe. Településszerkezete szabályos, mértani alapú, főterére két hatalmas, fából és kőből épült kapu vezet, saját templomai, iskolái, óvodái, péksége, orvosi rendelője és rendőrörse van. Korábban működött itt vendéglő és szálló is. A kerület egyik filmszínháza, az Ady mozi a Kós Károly tér egyik házában működött. A Kós Károly-féle keleti kapu mellett a Zrumecky-féle nyugati kapu a Wekerletelep talán egyik legismertebb, legjellegzetesebb épülete, amely legjobban tükrözi a népi építészeti hagyományokat. Sok terméskő, rönk és gerenda alkotja, főbejárata háromszög alakú faépítmény, mely hangsúlyozza az alatta futó út kiemelkedő szerepét; ehhez kapcsolódik két oldalról egy-egy kisebb kőépületrész, melyek alagsorai szintén átjáróként funkcionálnak a gyalogosok számára.
A mára műemléki jelentőségű területté nyilvánított Wekerletelepen eredetileg 1150 ház 4100 lakás épült meg, ez a szám az idők során a tetőterek beépítése, illetve a lakások összenyitása következtében valamennyire megváltozott. Természetesen a modern-kor elvárásai szerint a lakások belülről szinte kivétel nélkül megváltoztak már, így például a kamrák fürdőszobákká alakultak. A kispesti önkormányzat és a Wekerlei Társaskör Egyesület azon munkálkodik, hogy a háborút épségben átvészelő telep arculata a jövőben se sérüljön, ne veszítse el karakterét. Túlélték az előző évszázadot a fafűrészelt oromzatok, szépséges ablakok, ajtók, spaletták, amelyek mára a telep és az egyesület jelképévé váltak. Sajnos bőven láthatók a műanyagot, alumíniumot, redőnyöket is alkalmazó modernizációs elképzelések nyomai, de reményeink szerint idővel ezek is visszaalakulnak az eredetit idéző megoldások irányába. A Wekerlei Társaskör és az építési hatóság ezért csak úgy javasolja az újonnan ideköltözőknek a lakásbővítést, a tetőtérkontyolást vagy a garázs- és sufnimegoldásokat, hogy a tervezők, köztük Kós Károly ideája ne sérüljön. A Kós Károly tér rendbehozatalára 2010 során uniós pénzek felhasználásával kerül sor.
A Wekerletelep a nagyváros forgatagában egy olyan élhető, üde színfolt, ahol városi és vidéki egyaránt igazi otthonra lel.
Forrás
